Földrajz (BSc)

A földrajz alapképzési szak a bolognai képzési struktúrára való átállással, 2005 szeptemberében indult a PTE Természettudományi Karán. Közvetlen elődje, az osztatlan, ötéves geográfus képzés 1998 óta folyt nálunk. A tantervet legutóbb 2020 szeptemberi kezdettel frissítettük, igyekezve a hallgatói visszajelzések, saját tapasztalataink és a munkaerőpiac elvárásainak még jobban megfelelő struktúrát kialakítani. Célunk továbbá, hogy a bolognai rendszer alapképzéseiben általános jelentős csúszásokat, lemorzsolódásokat csökkentsük.

Kiket várunk?

Leginkább azokat, akik széles érdeklődési körrel bírnak, érdekli őket a világ – és ami mögötte, egyes esetekben alatta, vagy fölötte van... A földrajz azzal foglalkozik, hogy a társadalom és a természet hogyan hat egymásra, hogyan működik közös rendszerük. A jelenlegi képzési rendszerben talán a legsokoldalúbb alapszak: a természettudományi karon tanulsz ugyan, de nagyon sokat fogsz hallani a társadalomról és a gazdaságról, természetesen főleg ezek térbeli vonatkozásairól. A földrajzosok sokfélék: vannak, akiket a kőzetek, a vulkánok, folyók és hegyek világa fog meg – ők megtanulhatják nálunk, hogy mindezeket a csodákat milyen folyamatok alakítják ki és formálják, megtanulják majd látni a táj mögött a rendszert. Akiket ez kevésbé nyűgöz le, de érdekli őket az ember, az a sokszínűség, azok a változatos formák és rendszerek, amikkel a világot benépesíti, akkor itt nem csak a különbözőség és hasonlóság rengeteg példáját fogja látni, de megértheti és megtanulhatja, milyen okok és tényezők mentén alakult ki a világ mai társadalmi, gazdasági és politikai (tér)képe. A földrajzi tudásnak, vagy geográfiai látásmódnak a lényege az, hogy tudjuk értelmezni és magyarázni a természet és a társadalom térben lejátszódó folyamatait. Megkülönböztetett figyelemmel várjuk azokat, akik már középiskolás korukban kiemelkedően teljesítettek az OKTV-n – számukra a Természettudományi Kar már az első félévben ösztöndíjat biztosít.

Mire lesz jó mindez?

A földrajz szak mindenekelőtt gondolkodni és elemezni tanít – egy sajátos gondolatrendszerben. El kell persze sajátítani az elemzésekhez szükséges alapvető fogalmakat, a tárgyi tudás minimumát, de leginkább a problémamegoldáson van a hangsúly. Ennek érdekében különböző módszereket is megismersz, némelyik teljesen szabadon alkalmazható bármely más területen is (például a tudományos megismerés és elemzés alapjai, vagy adatbázisok kezelésének fortélyai), mások speciálisan a földrajzhoz kötődnek (mint például különböző geoinformatikai megoldások). Egyetlen más képzésben sem szerezhetsz ennyire sokoldalú ismeretet és készséget a világ megértésére. Éppen ezért azt szoktuk mondani, hogy akik sikeresen elvégzik a földrajz szakot, szinte bármilyen területen, szakmában képesek megállni a helyüket.

Mi vár Rád a három év alatt?

Amint bármely egyetemi szakon, itt is vannak előadások, ahol a félév végén kell jegyet szerezni (szóban vagy írásban vizsgázva), valamint gyakorlatok vagy szemináriumok, ahol kisebb, 8-12 fős csoportokban folytatjuk egy-egy téma feldolgozását. Itt a teljesítés folyamatos: dolgozatok, házi feladatok, a gyakorlati munka és annak dokumentációi (például mérési jegyzőkönyvek), vagy akár szóbeli feleletek kerülnek értékelésre, és ebből alakul ki a félév végi jegy. A teljesített kurzusokért krediteket kapsz (általában kettőt vagy hármat, ritkábban négyet), amelyeket gyűjtögetni kell.

Amint az az ábrán is látszik, a képzés több részből áll. Vannak kötelező ismeretkörök (modulok), amiket mindenkinek teljesíteni kell. Ezekben sajátítjátok el a földrajz alapjait, megtanuljátok a geográfiai elemzés számos módszerét, bevezetünk titeket a térbeli adatok kezelésének és értelmezésének problémáiba, és összegezzük mindazt, amit Magyarország, Európa és a világ földrajzáról tudni érdemes. Ezek után elágazáshoz értek: választanotok kell, milyen ismeretkörben mélyedtek el részletesebben. Ezek mentén válogathattok kötelezően választható kurzusok közül, és ki kell választanod egy specializációt is. Dönthetsz a turizmus mellett, ahol annak földrajzi alapjainak megismerésén túl betekinthetsz az idegenforgalom komplex rendszerébe is. Tanulj táj- és környezetföldrajzot és válj felkészültté az ember és a környezete együttélésének, konfliktusainak kérdéseiben. Vagy sajátítsd el a terület- és településfejlesztés alapjait, és csatlakozz az e területen dolgozó számtalan geográfushoz. Egy nagyon fontos dologra szeretnénk még felhívni a figyelmedet: diplomádhoz csak akkor jutsz hozzá, ha van legalább egy középfokú nyelvvizsgád. Ha ez most még nincs a zsebedben, akkor azt javasoljuk, láss neki a felkészülésnek minél hamarabb. Ha úgy érzed, ebben segítene némi külföldi tartózkodás, pályázz (és nyerj) ERASMUS-ösztöndíjat, és tölts el egy félévet tucatnyi európai partnerintézményünk egyikében!

Mihez kezdhetsz a diplomáddal?

Először is azt ajánljuk, hogy tanulj tovább: a mesterképzések közül nem csak a Geográfus MSc vár tárt karokkal, hanem más lehetőségek is nyitva állnak. A geoinformatika specializáción haladók számára logikus választás lehet a Geoinformatika mesterképzés. A PTE más karai által kínált mesterképzések közül elsősorban a Településmérnöki (PTE MIK) és a Turizmus menedzsment (PTE KTK) szakok kínálnak bejáratott útvonalat, elsősorban azoknak, akik hasonló specializálókon tanulnak nálunk.

Ha a diploma után (éppen) nem akarsz továbbtanulni, és úgy gondolod, szerencsét próbálsz a munkaerőpiacon, akkor is sokféle úton indulhatsz el. A geográfus immár bevett szakmának számít: a 29/2012. (III. 7.) kormányrendelet a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól nevesíti a geográfust, mint lehetséges, elfogadott végzettséget a

• településfejlesztési és településüzemeltetési;
• területfejlesztési és vidékfejlesztési;
• környezetvédelmi és természetvédelmi igazgatási;
• földminősítési és földvédelmi, valamint földhasználati és nyilvántartási;
• földforgalmi és földműves nyilvántartási

feladatkörökben. Egyebekben döntő lehet, hogy milyen specializációt választottál. Az utóbbi években felméréseink szerint a területfejlesztési szakma alkalmazta a legtöbb földrajzost: pályázatíróként, referensként önkormányzatoknál vagy magáncégeknél rengeteg egykori hallgatónk dolgozik. De nagyon sokan találtak állást az idegenforgalomban is: utazási irodákban, vagy az önkormányzatoknál, esetleg a desztináció-menedzsment területén. A táj- és környezetföldrajzi szakirány elsősorban arra készít fel, hogy a környezet- és természetvédelem intézményrendszerében dolgozz: mind az állami, mind pedig a magánszféra sok ilyen állást kínál. Bármelyik specializációt végzed is el, képes leszel geoinformatikai és hagyományos módszerekkel véghezvitt geográfiai elemzések készítésére.

További információ Dr. Trócsányi András szakfelelőstől kérhető.

Mi mindennel foglalkozunk? Tudj meg többet!